Zabkorpás Gőz-Palacsinta

Azt hiszem egy páran ismerik a Gőzgombócot, avagy eredeti nevén Germknödel-t. Ez egy kelt tésztából készült nagyobb gőzölt gombóc a közepén szilvalekvárral, a teteje vaníliás öntettel leöntve, mákos porcukorral megszórva. Nálunk fagyasztva lehet kapni ezt a német ételt. Én először Bad Gasteinben, az egyik osztrák hüttében kóstoltam. Azóta már vettem fagyasztva is, de úgy nem volt az igazi.
Ma viszont palacsintát sütöttem, és valahogyan eszembe jutott, hogy miért ne készíthetnék Gőz-Palacsintát? A szilvalekvár, a vanília puding és a mák isteni együtt. A tészta már csak részletkérdés.

Így tehát először sütöttem egy Zabkorpás Palacsintát:

Hozzávalók (16-17 darabhoz):

- 8 ek. zabkorpa

- 4 ek. zabliszt

- 4 ek. MasterMix

- 4 egész tojás

- 3 dl tej

- 6 dl szódavíz / szénsavas ásványvíz

- 1 ek. olvasztott vaj

- 1 ek. folyékony édesítő

- egy csipet só

- 1 kk. vanília aroma

A hozzávalókat összeturmixoljuk, egy éjszakát hűtőben állni hagyjuk, hogy a zabkorpa, ill. a zabliszt megdagadhasson. Teflon palacsintasütőben kisütjük. Zsiradék nélkül is megsül, az a titka, hogy jobban meg kell sütni, mint a fehér lisztes palacsintát, különben elszakad megfordítás közben.

Miután kisütöttük a palacsintákat, elkészítjük a vaníliapudingot. Én Dr. Oetker-t használtam. Kicsit sűrűbbre készítettem, hogy villával is könnyen lehessen enni. Nem szeretem amikor túl folyósak az öntetek.
Szilvalekvárnak a saját házi készítésű szilvalekváromat használtam.
A mákot pedig kávédarálóban összedaráltam egy kis xilittel: 1 ek. mák + 1 tk. xilit elég 4 palacsintára, vagyis 2 adagra.

A tálalás úgy nézett ki, hogy két palacsintát megkentem szilvalekvárral, háromszög alakba hajtottam, egymással szembe lefektettem egy tányérra, leöntöttem a forró vanília pudinggal, végül megszórtam a darált mákos-xilites keverékkel, és íme: